Sokan felteszik ezt a kérdés általánosságban és nekem is okozott a múltban kételyeket. Honnan tudom, hogy az egom, vagy az igazi belső hangom, segítőm, felsőbb énem (ki, hogy szólítja) szól hozzám? Lehet, hogy csak becsapom magam és téves üzenetet közvetítek magamnak! Mi van, ha félrevezetem saját magam? Erre, ahogy mindig is teszem, kizárólag saját tapasztalattal tudok szolgálni, hátha valaki felismeri ezek alapján a saját, igazi belső hangját.

Komoly dilemmáim voltak ezzel kapcsolatban, mert nem szerettem volna azt sem, ha a túlzott magabiztosságom vezetne félre, ezért folyamatosan felülvizsgáltam magam és visszaigazolásokat kértem a tarot kártyától, és olyan emberektől, akikben megbíztam és tudtam, hogy elfogultság nélkül tudnak nekem segíteni. Egészen addig, amíg azt nem tapasztaltam, hogy eljött az ideje annak, miszerint végre a saját lábamra kell, hogy álljak ezen a téren és tapasztaljam ki én saját magam mi igaz és mi nem. Ezt senki nem tudhatja nálam jobban, mert nekem kell érezni. Egyszer csak nem kaptam már segítséget, mert azt mondták, nekem ezt már régen tudni kéne megkülönböztetni. Csak nem hiszek magamban. Így nem volt választásom, sokat meditáltam és megfigyeltem magam. Volt, amikor még naplót is vezettem magamról és a tapasztalataimról egy rövid ideig. Na, ezek voltak a legnagyobb visszaigazolások, amikor visszaolvastam a tapasztalataimat és minden stimmelt.

A következőket tapasztaltam és erre figyelek a mai napig is:

Álmomban hallok szavakat, amikkel ébredek reggelente és elkíséri a napomat az az egy szó, mondat vagy érzés.

Eszembe jut valami az épp aktuális élethelyzetemtől, függetlenül. Emiatt el is hessegetem a gondolatot, nem foglalkozom vele, mivel nem is értem, hogy jön ez most pont ide. Nem is érdekel a dolog. Csak hogy ez van, amikor visszatér napokon keresztül egészen addig, amíg tudomást nem veszek róla és el nem kezdem komolyan venni az üzenet értékét. Ezután pedig utána nem nézek az üzenet témájának. Érdekes módon ezek után, már nem tér vissza a gondolat, sőt profitálok is belőle.

Felülvizsgáltam, hogy az adott belső hang milyen érzéseket kelt bennem. Elbizonytalanít, erőtlenné tesz, nem értem igazán, negatív érzéseket vált ki, megfelelési kényszert érzek –e, jó érzéssel tölt-e el, boldogság, bizakodás, hajtóerő éled-e fel bennem…stb? Minden tekintetben megvizsgálom a kapott üzenetet (ez ma már másodpercek, pillanatok alatt megy végbe bennem). Ezt fejleszteni lehet sok odafigyeléssel, gyakorlással. Nekem sem pottyant az ölembe ez a tudás, habár van olyan, aki már zsigerből tudja az igazságot.

Ez az egész egyébként nem olyan bonyolult és időigényes, mint amilyennek lehet, hogy első olvasásra tűnik, csak szokássá kell, hogy váljon és akkor minden rendben lesz. Nekem ezek a tapasztalatok adták a magabiztosságomat.

Ma már meditációban is szoktam hosszabb tanácsokat kérni a belső vezetőimtől és meg is kapom azokat. Kik a belső vezetőim? Kérdezhetnéd! Ők azok, akik mindig velem vannak és tudják mi az utam, mi visz előre, mi a kiút az adott helyzetemből. Ők megmondják a tutit! ;) Ha annyira felfejleszted magad, komoly beszélgetéseket is lehet folytatni.

Legyen szép napotok!

Lélek és spiritualitás-Mónika